Garancia és jótállás
Újdonságok
41.290 Ft
Hawke céltávcső Vantage 3-9x40 IR AO Mil-Dot
készleten
999.999 Ft
Savage MSR 10 Long Range 308Win 16.125'
nincs készleten
58.690 Ft
Colt Python 357 légpisztoly 6' nikkel Co2 4,5BB
készleten

Garancia és jótállás


Tisztelt Vásárlóink!

Azalábbiakban ismertetjük a 2014. március 15. napján hatálybalépett új Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: új Ptk.) ésaz egyéb jogszabályok jótállást, illetve szavatosságot érintőlegfontosabb változásait.

1. Jogszabályi háttér, új szabályozás alkalmazásának időbelikérdése

Azúj Ptk. mellett több ponton módosult az egyes tartósfogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm.rendelet), mely – a Mellékletre vonatkozó változásokkivételével – 2014. év április hónap 9. napjától lépetthatályba.

Afogyasztói szerződés keretében érvényesített szavatossági ésjótállási igények intézéséről szóló 49/2003. (VII. 30.) GKMrendelet helyébe 2014. év május 14. napjával a fogyasztó ésvállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokravonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésénekeljárási szabályairól szóló 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet (atovábbiakban: NGM rendelet) lépett.

Azúj Ptk. szabályait kizárólag a 2014. március 15-én, a Korm.rendelet módosított rendelkezéseit (a Melléklet kivételével) a2014. április 9-én, az NGM rendelet előírásait 2014. év május14-én, illetve azt követően kötött szerződésekre kellalkalmazni.

AKorm. rendelet Melléklet módosítását a 2014. szeptember 15-én,illetve azt követően kötött szerződésekre kell alkalmazni.



2.Változás az alapfogalmakban

Fogyasztó és vállalkozás

Az új Ptk. a fogyasztó fogalmát leszűkítettekizárólag olyan természetes személyekre, akik szakmájuk,önálló foglalkozásuk vagy üzleti tevékenységük körén kívüljárnak el. Fontos változás, hogy bevezetésre kerül avállalkozás fogalma is, melyet a törvény a fogyasztó„ellentéteként” definiál: vállalkozásnak tehát a szakmája,önálló foglalkozása vagy gazdasági tevékenysége körébeneljáró személy minősül.


 3. Változások a (kellék)szavatosság körében

 3.1 Szavatossági igények

 Az új Ptk. által bevezetett szabály alapján amásodik lépcsőben szereplő igényekre való áttérésre akkor isvan joga a fogyasztónak, ha a kijavításhoz, kicseréléshez fűződőérdeke megszűnt. A fogyasztónak a vállalkozás általikijavításhoz, kicseréléshez fűződő érdekmúlásátbizonyítani kell.Kellékszavatossági igényealapján a jogosult választása szerint tehát az új Ptk. 6:159. §(2) bekezdése alapján

a) kijavítástvagy kicserélést igényelhet,kivéve, ha a választott kellékszavatossági jog teljesítéselehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek - másik kellékszavatosságiigény teljesítésével összehasonlítva - aránytalantöbbletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatáshibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegéssúlyát és a kellékszavatossági jog teljesítésével ajogosultnak okozott érdeksérelmet;

 vagy

 b) azellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti, a hibáta kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mássalkijavíttathatja, vagy a szerződéstől elállhat,ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, ekötelezettségének a (4) bekezdés szerinti feltételekkel nem tudeleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagykicseréléshez fűződő érdeke megszűnt.

Az új Ptk. 6:159. § (4)bekezdése szerint a kijavítást vagy kicserélést - a dologtulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésérefigyelemmel - megfelelő határidőnbelül, a jogosult érdekeit kímélve kell elvégezni.Mivel az új Ptk. semmilyen, a kellékszavatosságravonatkozó szabálytól nem engedi a fogyasztó hátrányára valóeltérést, ezért továbbra is elmondható, hogy fogyasztó ésvállalkozás közötti szerződésben semmis az a kikötés is,amely a szavatossági jogoknak a törvényben meghatározottsorrendjétől a fogyasztó hátrányára tér el.

 3.2 Szavatossággal kapcsolatos határidők

 A határidők kapcsán az új Ptk. legfontosabbrendelkezése, hogy megszüntette a jogvesztő határidőket, ígya kellékszavatossági igények érvényesítésére kizárólagelévülési jellegű határidők vonatkoznak, melyek az elévülésnyugvásának szabályai szerint meghosszabbodnak, illetvemegszakadás esetén újrakezdődnek. Ez a gyakorlatban azt jelenti,hogy megszűnt a szavatossági jogok érvényesítésének (arégi Ptk. 308/A § (1) és (2) bekezdésében szabályozott) azonkorlátja, miszerint fogyasztói szerződésben a teljesítéstkövető 3 éven túl (vagy az ennél hosszabb, jogszabálybanmeghatározott kötelező alkalmassági időn túl) már nemérvényesíthető szavatossági jog.Afogyasztó - a korábbi szabályozáshoz hasonlóan - a teljesítésidőpontjától számított kétéves elévülési határidőalatt érvényesítheti szavatossági igényeit. (újPtk. 6:163. § (2) bekezdés)Az új Ptk. szabályozására figyelemmel nem csak azegész dologra vagy jelentősebb részére kezdődik újból akellékszavatossági igény elévülése, hanem a dolognak akicseréléssel vagy a kijavítással érintett (bármilyen) részéreis.

3.3 Bizonyítási teher és költségviselés

A szavatossági kötelezettség teljesítésévelkapcsolatos költségek a jogszabályváltozások után is akötelezettet (vállalkozást) terhelik.

Újszabály azonban, hogy az megoszlik a felek között, ha a dologmeghibásodásában közrehatott a fogyasztókarbantartási kötelezettségének elmulasztása. Akkor minősülmulasztásnak a karbantartás hiánya a fogyasztó részéről,ha a dolog karbantartására vonatkozó ismeretekkelrendelkezett, vagy ha a kötelezett e tekintetbentájékoztatási kötelezettségének eleget tett (példáulolyan használati-kezelési útmutatót kapott, mely a karbantartásielőírásokat is tartalmazza). Ekkor a felmerült költségeketa jogosult közrehatása arányában köteles viselni.


Változatlanul él azon szabály, miszerintfogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén azellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítéstkövető hat hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba mára teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dologtermészetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen

.Az első hat hónapban tehát a vállalkozás oldalánvan a bizonyítási teher, neki kell bizonyítania, hogy afogyasztónak eladott dolog a teljesítés időpontjában megfelelt aszerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségikövetelményeknek. Hat hónapon túl azonban már a fogyasztónakkell bizonyítania, hogy a termék hibás volt.


 4. Változások a jótállásban


4.1 Általában a jótállás változásai

Az új Ptk. konkrétan meghatározza, hogy ajótállásból eredő jogokat a dolog tulajdonjogának átruházásaesetén az új tulajdonos érvényesítheti a jótállást vállalóvalszemben. A jótállás elsősorban a forgalmazott termékhezkötődik, ezáltal a szerződéstől függetlenedő, azon átívelőjogviszonyt hoz létre a hibás termék mindenkori tulajdonosa és ajótállás kötelezettje között. A hibás termék mindenkoritulajdonosa jótállási igényével fordulhat a fogalmazóhoz vagykijavítás iránti igénnyel a jótállási nyilatkozatban (ajótállási jegyen) esetlegesen megjelölt szervizhez. Az új Ptk. sem állapít meg jótállási időt,azonban meghatározza a jótállási idő természetét,amikor a 6:173. §  (1) bekezdésében kimondja, hogy „Ajótállási igény a jótállási határidőben érvényesíthető.Ha a jótállásra kötelezett kötelezettségének a jogosultfelhívására - megfelelő határidőben - nem tesz eleget, ajótállási igény a felhívásban tűzött határidő elteltétőlszámított három hónapon belül akkor is érvényesíthetőbíróság előtt, ha a jótállási idő már eltelt. E határidőelmulasztása jogvesztéssel jár.” Ezért a jótállási idő nemnyugszik akkor sem, ha a hiba a jótállási idő alatt nem váltfelismerhetővé, és nem kerülhet sor a jótállási határidőfélbeszakítására sem. A jogvesztő határidő kezdete a fogyasztóáltal a jótállási kötelezettség teljesítésére a felhívásbanszabott megfelelő határidő letelte, akkor is, ha ez utóbbi már ajótállási idő utáni időpontra esik. Azon termékek esetén, ahol a jótállási szabályoknem alkalmazandók, az új Ptk. kellékszavatosságra vonatkozórendelkezései, azaz a 6:159. - 6:167. §-ai az irányadók.


4.2 Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelezőjótállás változásai

2014.szeptember 15-étől a Melléklet módosításának hatálybalépésétőlminden az ott felsorolt termékcsoportba tartozó, önmagábanvásárolt alkotórészre és tartozékra kiterjed a kötelezőjótállás, amennyiben eladási áruk meghaladja a 10 000forintot.

5. Termékfelelősség

Az új Ptk. rendelkezései között szerepel a hibásteljesítés új jogkövetkezménye: atermékszavatosság, azaz a gyártónak atermék hibája miatti közvetlen, szavatossági természetűhelytállása a fogyasztóval szemben.Ezen új szabályozás lényege, hogy a termék gyártója közvetlenszavatossági helytállással tartozik a termék hibája miatt afogyasztónak.

Ezzelaz új rendelkezéssel a jogalkotó választási lehetőséget ad afogyasztónak, hogy vagy a szerződéses partnerével (az eladóval)szemben érvényesíti kellékszavatossági igényét vagy agyártóval szemben érvényesíti termékszavatossági igényét.

 Gyártónak minősüla termék előállítója és forgalmazójais. Az új Ptk.a szolgáltatás minőségével kapcsolatos rendelkezéseknél(6:123. §) tartalmaz arra való utalást, hogy a termék előállítójaalatt az importálót is érteni kell, ezért megítélésünkszerint importált termék esetén az importálóis gyártónaktekinthető, akit a termékszavatossági követelmények terhelnek.

Termékszavatosságesetén a termék akkor hibás, ha a forgalomba hozatalkor (amikora konkrét termék a gyártó fennhatósága alól kikerül, és nemakkor, amikor a terméktípus megjelent a piacon) hatályos minőségi követelményeknek nem felel meg, vagy nemrendelkezik a gyártó által adott leírásban szereplőtulajdonságokkal. Atermékszavatosság csak ingó dolgokra terjed ki.

A gyártótóla fogyasztó elsősorban kijavítást kérhet. Ha a kijavításmegfelelő határidőn belül vagy a fogyasztó érdekeinek sérelmenélkül nem lehetséges, akkor cserét kérhet. Azaz pénzbeliorvoslásra, árleszállításra és elállásra nincs mód, hiszen agyártó és a fogyasztó között nem jött létre szerződésesjogviszony, hiányzik a szerződés.

Jelentőskülönbség a kellékszavatossághoz képest, hogy mindvégig afogyasztónak kell bizonyítania azt – vita esetén –, hogy atermék hibás. Amennyiben azonban ez bebizonyosodik, akkor agyártó csak az alábbi három kimentési okra hivatkozhat.Mentesül tehát a gyártó a termékszavatossági felelősségealól, ha bizonyítja, hogy a lenti körülmények közülvalamelyik fennáll:


-a terméket nem üzleti tevékenysége vagy önálló foglalkozása körében gyártotta vagy forgalmazta; 
-a termék forgalomba hozatalának időpontjában a hiba a tudomány és a technika állása szerint nem volt felismerhető;
-a termék hibáját jogszabály vagy kötelező hatósági előírás alkalmazása okozta


6. A jótállási jegyekkel kapcsolatos változások


Azeladónak a jótállási jegyet 2014. április 9-étől olyanformában kell a fogyasztó rendelkezésére bocsátani, amely ajótállási határidő végéig biztosítja a jótállásijegy tartalmának jól olvashatóságát. Ezenújfajtamegfogalmazásból továbbra is levezethető, hogy a jótállásijegyet írásban vagy más maradandó eszközön kell átadni.A jótállási jegyre vonatkozóan egyéb formai követelménytovábbra sincs. Ennek alapján elfogadható az a jótállási jegyis, amelyet a fogyasztó számára CD-n, illetve DVD-n adtak át. A jótállás keretébe tartozó javítás eseténaz eladó, illetve a jótállási jegyen feltüntetettjavítószolgálat a jótállási jegyen köteles rögzíteni:

a kijavítási igény bejelentésének és a kijavításra átvételnek az időpontját, gépjármű esetében továbbá a kilométeróra állását,
a hiba okát és a kijavítás módját,
a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő visszaadásának időpontját, gépjármű esetében továbbá a kilométeróra állását

Kicserélés iránti igény teljesítésekor avállalkozásnak a jótállási jegyen fel kell tüntetnie akicserélés tényét és időpontját.


 7. A minőségi kifogásról felvett jegyzőkönyvrevonatkozó változások


2014. év május 14-én, illetve azt követőenmegkötött szerződések esetén – figyelemmel az NGM rendelet 4.§ (6) bekezdésére – a vállalkozás köteles a szavatosságivagy jótállási igényről felvett jegyzőkönyvet annakfelvételétől számított három évig megőrizni és azt azellenőrző hatóság kérésére bemutatni.


Az NGM rendelet értelmében a 2014. május 14-étőlmegkötött szerződések esetén a szavatossági igényérvényesítésekor a szerződés megkötését bizonyítottnak kelltekinteni, amennyiben a fogyasztó az ellenérték megfizetésétigazoló bizonylatot – az általános forgalmi adóról szólótörvény alapján kibocsátott számlát vagy nyugtát –bemutatja. Vagyis, ha a vállalkozás vitatja aszerződéskötés tényét, úgy a szerződést mindenesetben köteles létrejöttnek tekinteni, ha a vevő vagy aszámlával, vagy a nyugtával rendelkezik. Az NGM rendelet teháta számlát és nyugtát olyan okiratnak tekinti, amely a jogszabályerejénél fogva bizonyítja a szerződés létrejöttét. Mindezazonban nem jelenti, hogy a fogyasztó más módon ne bizonyíthatnáa szerződés létrejöttét, például jótállási jegybemutatásával.


Ha a vállalkozás azért nemintézi a fogyasztó panaszát, mert az a felsorolt okiratokegyikével sem rendelkezik, akkor a kereskedő az NGMrendelet értelmében köteles felhívni a fogyasztó figyelmét azFgytv. szerinti panasztétel lehetőségére és a panasz intézésénekFgytv. szerinti módjára.


  Az NGM rendelet 4. §-a szerint a jegyzőkönyvnek azalábbi adatokat kell tartalmaznia:

a) a fogyasztó nevét, címét, valamint nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul a jegyzőkönyvben rögzítettadatainak a rendeletben meghatározottak szerinti kezeléséhez,
b) a fogyasztó és vállalkozás közöttiszerződés keretében eladott ingó dolog megnevezését, vételárát
c) a szerződés vállalkozás általiteljesítésének időpontját,
d) a hiba bejelentésének időpontját,
e) a hiba leírását,
f)  szavatossági vagy jótállási igényealapján a fogyasztó által érvényesíteni kívánt jogot, továbbág) az
g) az (5) bekezdés szerinti esetkivételével a szavatossági vagy jótállási igény rendezésénekmódját vagy az igény, illetve az az alapján érvényesítenikívánt jog elutasításának indokát

Az(5) bekezdés értelmében ha a vállalkozás afogyasztó szavatossági vagy jótállási igényének teljesíthetőségéről annak bejelentésekor nem tud nyilatkozni,álláspontjáról - az igény elutasítása esetén az elutasításindokáról és a békéltető testülethez fordulás lehetőségérőlis - öt munkanapon belül, igazolható módon köteles értesítenia fogyasztót.

A jegyzőkönyvet haladéktalanul és igazolhatómódon kell a fogyasztó rendelkezésére bocsátani.

A kijavításra a terméket elismervény ellenében kellátvenni. Szintén elismervény ellenében kell átvennie azingó dolgot, amennyiben a vállalkozás a jegyzőkönyvben nem tudnyilatkozni a szavatossági vagy jótállási igényteljesíthetőségéről, és az igény teljesíthetőségénekvizsgálata érdekében vette át a terméket.

Az elismervényen fel kell tüntetni:

a)   a fogyasztó nevét, címét
b)   a dolog azonosításához szükségesadatokat
c)   a dolog átvételének időpontja
d)   azt az időpontot, amikor a fogyasztó adolgot átvehet

 Ezen adatokat a vállalkozás a jegyzőkönyvben isfeltüntetheti az NGM rendelet értelmében, tehát nemkötelező külön elismervényt adni, ha a vállalkozás ezenkötelezettségének a jegyzőkönyvben eleget tett.

 Hangsúlyozni kell, hogy a jegyzőkönyv-felvételikötelezettség kizárólag az eladót terheli, a javítószolgálatterhére ilyen kötelezettséget az NGM rendelet sem állapítmeg. Fontos azonban tudni, hogy (a javításra átvetttermékről szóló) elismervényt a javítószolgálatnak iski kell állítania, illetve – amennyiben jótálláskötelestermékről van szó – a jótállási jegyre a javítószolgálatnakis rá kell vezetnie azokat az adatokat, amelyeket a Korm. rendeletjavítás vagy kicserélés elvégzése esetére meghatároz.

 Az NGM rendelet 4. § (2) bekezdése szerint,amennyiben a kifogás rendezésének módja a fogyasztóigényétől eltér, ennek indokolását a jegyzőkönyvben meg kelladni

Magnum Vadász és Hajós Kft.
2014.augusztus
Akciós termékek
399 Ft
759 Ft
9 mm Luger (9X19) Golden Saber HP 124 gr 8g
készleten
24.990 Ft
59.990 Ft
CZ 550 Schwenk Stabil acél szerelék
készleten
299.990 Ft
399.990 Ft
Sabatti Forest 12/9,3x74R
nincs készleten
A termék bekerült a kosárba
FIGYELEM!
Ön olyan terméket tett a kosarába ami nincs készleten!
Amint a termék elérhető jelezzük ön felé.
A készleten lévő termékek kiszállításra kerülnek!
 vagy